19.-20. nap

Form�lis viseletben/T�nc

Thor zavartan �llt egyik l�b�r�l a m�sikra, �s �szre sem vette, hogy k�rd�st int�ztek hozz�, am�g Fandral meg nem b�kte. A sz�ke sz�pfi� g�g�s vigyorral m�rte v�gig.

 - T�n csak nem egy l�ny csavarta el a fejed, hogy ennyire sz�tsz�rt vagy?

 - Nem, dehogy. Bocs�ss meg, bar�tom – szabadkozott Thor mosolyt er�ltetve mag�ra, de nem mondta el, mi a val�di probl�m�ja. Ink�bb eln�z�st k�rt, �s elk�sz�nt a t�rsait�l, hogy az �ccse keres�s�re induljon. M�st�l igaz�b�l nem merte volna k�rni, hogy tan�tsa meg t�ncolni, m�rpedig Lokinak meg kellett �t tan�tania, mivel… nos, Thor eddig elmism�solta a helyzetet azzal, hogy neki edzeni kell, neki pihenni kell, neki tanulni kell… �s a t�nc valahogy mindig elmaradt.

Most itt �llt, �lete els� b�lja el�tt, amin, mint feln�tt vehet r�szt, �s a sz�lei (meg mindenki) majd elv�rj�k, hogy felk�rjen egy l�nyt, �s ropja vele egy kicsit… �s � meg azt se tudta, mit kell csin�lni. Kor�bban m�g ki is nevette az �ccs�t, hogy t�ncolni tanul, l�nynak cs�folta, �s Loki megs�rt�d�tt r�, Thor tudta j�l… most sz�gyellte, hogy �gy viselkedett. De hol lehet a testv�re? A b�l egy �ra m�lva kezd�dik, addig… �ssze kell hozniuk valamit.

Lokit v�g�l egy emelettel feljebb, a palota k�nyvt�r�ban lelte. A fiv�re nekid�lt az egyik polcnak, hossz� ujj�, v�kony kez�ben egy k�nyvet egyens�lyozott, �s a gyors lapoz�sb�l �gy t�nt, keres valamit. M�r felvette a p�nc�lzat�t �s a k�peny�t, de a reindeert maga el� tette az asztalra.

 - Loki! – ki�ltott fel Thor megk�nnyebb�lve, �s odav�gt�zott a fiv�r�hez. Loki csak felsand�tott r�, �sszeh�zta a szem�t, azt�n visszat�rt a k�nyv�hez. – �cs�m… a seg�ts�gedre van sz�ks�gem.

 - Mi k�ne? – k�rdezte unottan a fi�, �s nem �gy t�nt, hogy repes az �r�mt�l, ami�rt Thor megkereste. � egy kicsit zavarba j�tt ett�l, de tudta, hogy csak ez az egy es�lye van. A t�bbieknek nem akar�dzott bevallani, hogy nem tud t�ncolni.

 - Sz�val, mindj�rt kezd�dik a b�l, �s… ugye mindketten most mutatkozunk be, mert v�gre feln�ttnek sz�m�tunk.

 - Ha nem mondod, fogalmam se lenne r�la – jegyezte meg gunyoros vigyorral Loki, �s tov�bb olvasott. Thor r� se heder�tett a piszk�l�d�sra.

 - �s h�t… te tudsz valamit… van k�telezetts�g�nk ezen az est�n? – b�kte ki makogva. Nem merte egyb�l elmondani, h�tha menthet� m�g a dolog. Loki erre felpillantott r�, v�gigm�rte, azt�n �jra elvigyorodott, f�loldalasan. �gy, hogy h�trat�rte v�kony, s�padt arc�b�l hossz�, fekete haj�t, sokkal karakteresebbnek t�nt ez a mosoly, mint �ltal�ban.

 - A t�ncra c�lzol? – seg�tette ki az �ccse nagylelk�en, de meg se v�rta, hogy Thor b�lintson. – Term�szetesen. Ha figyelt�l volna valaha is, mikor bel�gtunk a b�lokra, tudhatn�d, hogy az aty�nk �s any�nk nyitj�k a t�ncokat, most pedig mi fogjuk. Rem�lem, ker�tett�l magadnak p�rt.

 - Arra gondoltam, majd ott… mi�rt, neked van? – Thor m�g jobban elbizonytalanodott. Senki nem figyelmeztette, hogy el�re k�rjen fel valakit, akivel majd bemutatkozhat az est�lyen… Igaz, arr�l sem tudott, hogy neki kell el�sz�r a t�nct�rre l�pnie.

 - �n Amor�val fogok t�ncolni – b�lintott el�gedetten Loki, �s s�hajtva �sszecsukta a k�nyv�t, majd Thor fel� fordult. – De mit akarsz pontosan?

 - Khm… sz�val… - Thor megvakarta a f�l�t a sisakja alatt. Sosem t�nt ilyen melegnek a p�nc�lzata, pedig n�ha edz�sen is viselte. – H�t, tudom, hogy neked j� �rz�ked van a t�nchoz, �s h�t arra gondoltam…

 - J� �rz�kem van a t�nchoz – ism�telte Loki, �s felnevetett. Karba tette a kez�t, �gy vigyorgott r� f�loldalasan, �s a z�ld szem�ben furcsa f�ny csillant. – Eddig mintha azt mondtad volna, a t�nc f�rfiatlan, �s hogy biztosan nem �rdekelnek a h�lgyek, hogy ilyen ostobas�gokkal �t�m el az id�met.

 - Sajn�lom – rogyott meg Thor v�lla, �s b�nb�n�an, forr� arccal n�zett a testv�r�re. – T�nyleg sajn�lom.

 - Tcha… - ciccegett Loki elfintorodva, �s a sisakj�hoz fordult, hogy felvegye. – Ne is folytasd. Tudom, mit akarsz, �s nem. Nem foglak megtan�tani. H�vtalak, t�bbsz�r is, mikor j�rtam t�nc�r�ra, el kellett volna j�nn�d. Most idd meg a lev�t.

 - De h�t nekem edzenem kellett! – m�ltatlankodott Thor, �s az �ccse sark�ban loholt, ahogy az nagy l�ptekkel elhagyta a k�nyvt�rat. K�r�l�tt�k senki nem volt, de Thor �szt�n�sen halkabbra fogta a hangj�t, ahogy a folyos�ra l�ptek. – K�rlek, Loki, tudom, hogy megb�ntottalak, de most… most sz�ks�gem van a tud�sodra. Benned b�zom a legjobban, tudom, hogy te k�pes vagy ilyen r�vid id� alatt felk�sz�teni engem is! K�rlek, ne hagyj cserben, testv�r! �g�rem, megh�l�lom!

Loki hirtelen megtorpant a folyos� k�zep�n, �s Thor neki�tk�z�tt, majdnem fell�kte. M�g id�ben megmarkolta a testv�re karj�t, �s m�r kezdett volna bocs�natot k�rni, amikor Loki megperd�lt, �s d�h�sen odav�gta:

 - J�, rendben, csak igyekezz�nk. Nem akarok miattad elk�sni, �s csak k�zl�m, hogy ha b�n�skodsz, �s nem azt csin�lod, amit mondok, elfelejthetsz.

 - �gy teszek, ahogy parancsolod – v�gta r� Thor h�l�s izgatotts�ggal, �s annyira megk�nnyebb�lt, hogy meg kellett �lelnie az �ccs�t. – �gy szeretlek, Loki! Tudtam, hogy sz�m�thatok r�d.

 - J�-j�, menj�nk m�r – bontakozott ki Loki az �lel�s�b�l, �s ir�nyt v�ltott.

Egy �res szoba fel� sietett, r�gen az volt kettej�k felvigy�z� terme, oda vitt�k �ket kiskorukban j�tszani, m�g a szolg�k vigy�ztak r�juk, ha a sz�leiknek nem volt ideje. M�r hossz� �vek �ta nem j�rtak arra, �s ahogy most bel�ptek a napf�nyes, vid�m hangulat� helyis�gbe, Thort egy pillanatra megrohant�k az eml�kek. Boldog mosoly sz�k�tt az arc�ra, ahogy visszagondolt a kis Lokira, aki mindig olyan sokszor s�rt, csak mert � Thor j�t�kaival akart j�tszani. Thor eleinte nem akarta neki adni a kedvenceit, de v�g�l mindig Lokin�l k�t�ttek ki.

M�r �pp kezdte volna erre eml�keztetni az �ccs�t, de az a szoba k�zep�n szembe fordult vele, �s hirtelen megragadta a kez�t. Thort olyan v�ratlanul �rte a dolog, hogy csak pislogott r� �rtetlen�l.

 - �n leszek a partnered – vil�gos�totta fel az �ccse szigor�an. – Mit hitt�l? Ok�, figyelj… Mivel f�rfiszerepet kell tanulnod, te fogsz vezetni engem. Fog meg a derekam. – Loki megragadta Thor szabad karj�t, �s az oldal�hoz r�ntotta. � csak j�mboran a keskeny der�kra tette a tenyer�t, �s lepillantott az �ccse k�zel ker�l� arc�ra. Loki �llkapcsa olyan �ves �s sima volt, mintha m�g sosem kellett volna borotv�lkoznia, a szeme nagy, a szempill�i hossz�ak… ahogy feln�zett r�, Thornak megfordult a fej�ben, hogy a fiv�re meglehet�sen l�nyos. – Hallasz?

 - �h… igen, persze – sietett v�laszolni, �s gondolatban megr�zta mag�t. Nem kalandozhat a figyelme.

 - Teh�t. Mindig a bal l�baddal l�psz el�sz�r, kett�t oldalra, azt�n f�lig megfordultok… - Dac�ra annak, hogy Thor volt elvileg a f�rfi, Loki h�zta �t a megfelel� ir�nyba, �s nagy h�vvel magyar�zott. � egy darabig tudta k�vetni a fonalat, de mikor a hatodik vagy hetedik �jabb mozdulat k�vetkezett, m�r tudta, hogy �gni fog, mint a rongy. Azt�n v�ratlanul meg�lltak, �s Thor azt hitte, Loki megint r�j�tt, hogy nem figyelt, hanem �t b�multa, mik�zben az �ccse a l�baikra figyelt. – Most te j�ssz. Csin�ld, amit mutattam.

Thor �rezte kiv�r�s�dni az arc�t, �s furcs�n reszketett a keze, de nem akart csal�d�st okozni Lokinak, ez�rt er�sen megragadta, �s sz�les l�ptekkel p�r�gni kezdett vele a teremben, igyekezett arra menni, amerre az el�bb bej�rt�k a szob�t, de miel�tt t�l b�szk�nek �rezte volna mag�t az eredm�nyei�rt, a karj�ban l�g� Loki r�ki�ltott.

 - �llj m�r meg, te ostoba!

Thor azonnal megdermedt, �s meglepve n�zett a kifulladt, kipirult Lokira, akinek m�g a sisakja is elmozdult a t�nct�l. Csak most t�nt fel neki, hogy az �ccse a karj�ba markol, hogy �llva tudjon maradni.

 - �… ne haragudj, Loki.

 - Idi�ta! – d�rrent r� Loki, �s kiegyenesedett, nagy h�vvel h�tracsapva a k�peny�t. – Nem az a dolgod, hogy v�gigr�ngasd a partnered a termen. Olyan vagy, mint egy d�vad. A t�nc finomabb mozdulatokb�l �ll! Lassabbnak �s figyelmesebbnek kell lenned, nem galoppozhatsz a kedved szerint. Ha n� lettem volna, nem tudtam volna veled tartani a l�p�st.

Thor sz�gyellte a kudarcot, de elhat�rozta mag�t: megmutatja Lokinak, hogy igenis k�pes megtanulni t�ncolni, �s tud kecsesebben is mozogni. �jra megragadta h�t a m�sik fi� kez�t �s derek�t, eg�szen mag�hoz h�zta, amit�l Lokinak j�l hallhat�an elakadt a l�legzete, azt�n… Igaz�b�l m�r egyetlen l�p�sre sem eml�kezett, most �j c�lja volt: gyeng�den �s figyelemmel a karj�ban tartani a p�rj�t, adott esetben a testv�r�t. K�pes r�… meg tudja csin�lni…

M�lyen Loki szem�be n�zett, hogy ne kalandozzon el a figyelme, �s ne b�zhassa el mag�t �jra. Ha a z�ld, t�g pupill�j� tekintetre koncentr�l, nem lehet baj. Azt�n �vatosan oldalra l�pett, majd �jra meg �jra, fogalma sem volt, merre, vagy helyes-e, csak csin�lta, �s k�zben megregul�zta a hevess�g�t.

Loki tenyere az � ujjai k�z�tt forr�nak �s puh�nak t�nt. Thor valami�rt nagyon �l�nken �rezte ezt, a keskeny ujjak l�ktet�s�t �s reszket�s�t, Loki v�kony test�t, ami az �v�hez �t�d�tt egy-egy alkalommal, a testv�re kapkod� l�legzet�t, mert ugyan most lassan haladtak, de Thornak is kev�s volt a leveg�, �s forr� hull�mok �rasztott�k el, a nyak�t�l lefel� az eg�sz test�t. K�l�n�s volt �gy, ilyen k�zels�gben �reznie a fiv�r�t, l�tni �t, �rezni az illat�t, a meleg�t, �s Thor megborzongott. J�les� r�zk�d�s volt, m�gis megtorpant t�le, �s nem tudott tov�bb t�ncolni.

Loki piheg�se az �ll�ra �rt, nagyon forr� volt, �s a s�t�tz�ld szemek kerekre t�gulva n�ztek fel r�. Thor egy pillanatra elmer�lt a m�sik tekintet�ben, azt�n… valahogy csak �szt�n�sen, nem is gondolva v�gig, mit tesz, odahajolt Lokihoz, �s a sz�j�ra sim�totta a saj�tj�t. Nem sz�m�tott, hogy m�g nem szerzett tapasztalatot ebben a t�m�ban, ez most teljesen l�nyegtelennek t�nt, �s az is, hogy kivel csin�lja. Egyszer�en sz�ks�g�t �rezte, kellett neki, felpezsd�tette a v�r�t, felpulz�lt t�le az �le, �s Loki puha ajkai k�z� s�hajtott.

Finoman simult �ssze a nyelv�k, �s Thor akkor m�g k�zelebb r�ntotta mag�hoz a testv�r�t, azt akarta, hogy Loki �rezze a v�gyat, amit korb�csolt a b�re alatt. Hihetetlen m�don felizgatta, a mag��v� akarta tenni, m�g akkor is, ha tudta, hogy ez a leg�r�ltebb �tlet, amit valaha kital�lhatott.

Loki kiszak�totta mag�t az �lel�s�b�l. Thor csak a csattan�sra �s a hidegre lett figyelmes, azt�n a z�ld, lebben� pal�stra, ami pillanatok alatt elt�nt az ajt�ban. Egy darabig a cs�kt�l letagl�zva, zsibbadtan �llt a hely�n, �s igyekezett �rr� lenni a v�gyon, ami feszess� tette a vesszej�t, azt�n �szrevette a f�ld�n a reindeert.

 - Loki – ny�gte rekedten, azt�n �szbe kapott. Ahogy kimondta a testv�re nev�t, hirtelen r�j�tt, mi t�rt�nt az im�nt kettej�k k�z�tt, �s jegess� v�ltak a tagjai a r�t�r� r�m�lett�l. – LOKI!

A sisakot megragadva, futva indult az �ccse ut�n, �s mag�t �tkozta. Nem is �rtette, hogy jutott esz�be ekkora bolonds�g, �s egy kicsit megijedt a saj�t �rz�seit�l is. Soha, egyszer sem n�zett Lokira �gy, mint �gypartnerre, b�r szerette, persze, mert mi�rt ne szerette volna… �sszezavarodott saj�t mag�t�l, �s f�lt, hogy Loki soha t�bb� nem akar majd sz�ba �llni vele.

A testv�r�t nem messze a k�nyvt�r �s a l�pcs�h�z k�z�tt tal�lta meg, a folyos� fal�nak d�lt, a k�t kez�be temette az arc�t, �s a rogyott v�llak remegtek. Thor gyomra �kl�mnyiv� zsugorodott a l�tv�nyra, �s �ri�si b�ntudat ker�tette a hatalm�ba.

 - Loki – szuszogta rekedten, �s meg�llt az �ccse el�tt. – �n… sajn�lom, nem tudom, mi�rt…

 - Gy�l�llek! – j�tt a tompa ki�lt�s Loki tenyere m�g�l, ahov� a sz�j�t �s a szem�t is rejtette. A hiszt�rikus kirohan�s t�rk�nt sz�rt Thor sz�v�be, de tudta, hogy � tehet r�la.

 - Csak… ez a t�nc… olyan k�zel volt�l, �s… olyan gy�ny�r� volt�l, hogy nem tudtam… - makogta �sszef�gg�stelen�l, de mikor Loki felhagyott a rejt�zk�d�ssel, �s megd�bbenve, v�r�s arccal, k�nnyes szemekkel felmeredt r�, Thor r�j�tt, hogy tal�n nem ezt kellett volna mondania.

 - Gy�ny�r�? – visszhangozta a fiv�re halkan, � meg legsz�vesebben els�llyedt volna sz�gyen�ben.

 - H�t, �gy… el�g sz�p – pr�b�lta kijav�tani a hib�t sut�n, �s ut�lta mag�t, ami�rt k�ptelen �sszeszedni a szavait. Az ilyesmiben sosem volt el�g j�, Loki volt a sz�nok. – Akarom mondani…

 - Tetszem neked? – v�gott k�zbe egy kicsit hat�rozottabb hangon az �ccse, �s az arc�r�l elt�nt a kor�bbi d�bbenet, �s eg�szen k�z�ny�s lett, a szeme azonban m�g mindig k�nnyben �szott. Thor �rezte, hogy megint elv�r�s�dik.

 - Nem �gy �rtem… h�t… sz�p vagy… t�nyleg… �s olyan…

Thor t�relmetlen�l szusszantott. Hihetetlen m�d haragudott mag�ra, �s elege lett ebb�l a helyzetb�l. V�lasz helyett ink�bb megragadta Loki nyak�t, felh�zta �t mag�hoz, �s ism�t megcs�kolta. Sokkal jobban v�gyott erre, mint a k�nos percekre, a vit�kra, a k�nnyekre. Nem tudta, mif�le v�lasz ez, milyen �zenetet akar k�zvet�teni Lokinak vele, mert m�g neki is �j volt, hogy ez mi�rt ilyen j�, mi�rt tetszik.

Kifulladva v�ltak el. Loki addigra a nyak�ba karolt, �s � is �t�lelte a keskeny derekat. A p�nc�ljaik finoman csilingeltek, ahogy egym�shoz simultak. Loki azt�n r�hajtotta a homlok�t Thor v�ll�ra, �s felny�g�tt.

 - Most… hagyjuk ezt – k�rte rekedten a testv�re. – Mindj�rt kezd�dik a b�l. Nekem m�r Amor�val kellene lennem. Te menj… menj Siffel. Azt�n… majd k�s�bb m�g megbesz�lj�k.

Thor hagyta, hogy Loki kibontakozzon a karj�b�l, most m�r sokkal finomabban, mint kor�bban, elvegye a sisakj�t, �s r� sem pillantva elinaljon. � �llt m�g egy darabig, k�nl�dva a kiel�g�tetlens�gt�l, �s arra gondolt, hogy ma m�r nem akar senki m�ssal t�ncolni, csak Lokival, de… tal�n egy �r�csk�t m�g kib�r. Azt�n… nagyon sok�ig nem akarta szabadon ereszteni az �ccs�t.

K�vetkez�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s