26. nap

K�zk�r�s/H�zass�g

 - Gyere, Loki, innen jobban l�tod – integetett neki Thor, � meg v�gign�zett a k�ker�t�sen, ahov� felm�sztak. Egy nagy, f�ves lanka tetej�n ny�lt el, ahonnan csak fel kellett l�pni a p�rk�nyra, de az nagyon keskeny volt, �s a t�loldalon t�bb m�teres m�lys�g n�zett fel Lokira fenyeget�en. A kisfi� meg is sz�d�lt egy kicsit, de azt�n csak m�g er�sebben kapaszkodott, �s visszaereszkedett a f�be, �gy rohant od�bb Thorhoz.

Val� igaz, eddig egy kisebb sziklacsom� eltakarta el�le a kil�t�st, meg egy facsoport is �llt ott, amerre n�zett, de a b�tyja mell�l m�r j�l bel�tta a lent elter�l� vid�ket, �s a nagy, kerek udvart, amit sz�les, feh�r k�vekkel raktak ki. K�z�p�tt volt a k�t�l, a v�zzel, �s a h�zasuland�k �ppen a r�zs�ikat v�gt�k – noha Loki ezt m�r nehezen l�tta, ahhoz t�l messze voltak, �s t�l nagy volt a t�meg is odalent.

 - Mit csin�lnak? – k�rdezte t�relmetlen�l Thort, �s a nyak�t ny�jtogatta. A b�tyja j� egy fejjel magasabb volt n�la, na meg �gyes �s talpraesett is volt, �gy Loki biztosra vette, hogy tud majd v�laszolni. Nem is t�vedett.

 - Most v�gj�k le egym�s r�zs�inak a fej�t – felelt Thor, le sem v�ve a szem�t az odalenti gy�lekezetr�l. A gyenge szell� felhordta hozz�juk a zen�t, ami a h�zass�got k�s�rte.

 - Mi�rt? – Loki le�lt a k�ker�t�s p�rk�ny�ra, �s a m�lybe l�gatta a l�b�t, de f�l k�zzel megmarkolta Thor karj�t, aki hozz� hasonl�an helyezkedett el. �gy az�rt nagyobb biztons�gban �rezte mag�t. Thor nem r�zta le mag�r�l a kez�t, s�t, megpaskolta Loki ujjait, �s b�szk�n felszegte az �ll�t, hogy az �ccse �t�le k�rdez ilyesmit.

 - Ezzel jelk�pezik a szabads�guk v�g�t – magyar�zta fontoskodva Thor. – A vir�gfejek a v�zbe esnek, �s nagyon sok�ig nem hervadnak el. Ez meg azt jelenti, hogy a h�zass�g nem egyenl� az �let v�g�vel, �s hogy a szabads�g elveszt�se ut�n sem j�n pusztul�s.

Loki elfogadta a v�laszt, b�r nem �rtette, mire gondolhatnak m�sok szabads�g alatt, �s mi�rt gondolja b�rki, hogy a haz�ss�g pusztul�s volna, hogy ezt meg kell c�folni ilyen ritu�l�kkal. De nem akarta a tudatlans�g�r�l t�j�koztatni a b�tyj�t, �gy azt�n egy darabig csendben maradt, �s tov�bb figyelte a lent zajl� esk�v�t.

 - Mi�rt csin�lj�k ezt a feln�ttek? – t�rt ki bel�le m�gis p�r perc ut�n, mikor m�r kezdett unalmas lenni a sz�tlans�g.

 - H�t… - Most Thor is elbizonytalanodott, �s Loki �sszevonta a szem�ld�k�t erre; nem �rtette, mi lehet a baj. – K�rdeztem m�r err�l ap�t, de… Azt mondta, hogy akik megesk�sznek, az�rt teszik, mert �r�kk� egy�tt akarnak maradni. Amikor mondtam, hogy m�g �gy sem igaz�n �rtem, azt felelte, hogy szerinte egy�bk�nt is t�l fiatal vagyok, hogy meg�rtsem, ez�rt nem magyar�zta meg.

Thor bossz�san fintorgott, �s Loki egyet�rt�en morrantott. Ut�lta � is, ha egy feln�tt az�rt nem v�laszolt a k�rd�s�re, mert m�g gyerek.

 - Sz�val lehet, hogy ett�l a h�zass�gt�l m�g jobban egy�tt lesznek? – k�rdezte az�rt Loki, f�lig-meddig az�rt, hogy � maga �szrevehesse az �sszef�gg�seket, b�r m�g mindig nem tudta, mire j� egy�ltal�n az eg�sz cerem�nia.

 - Lehet – ismerte el Thor, �s feledve a borong�s hangulat�t, �jra kih�zta mag�t, �s megint megpaskolta az �ccse kez�t. – L�tod, milyen okos vagy, Loki?

Loki nevetett, �s �rezte, hogy kimelegszik az arca. Nagyon j�l esett neki Thor dics�rete, t�le ezerszer jobban, mintha a sz�leik vagy a tan�t�ik mondtak ilyet. Hiszen Loki Thort tisztelte �s szerette a legjobban, mert olyan b�tor �s er�s volt, �s mindig megv�dte �t, megvigasztalta, ha szomor� volt, �s mellette �llt mindenben.

 - Akkor mi is �sszeh�zasodhatunk? – jutott esz�be err�l a gondolatmenetr�l az �tlet, �s rem�nykedve pislantott a b�tyj�ra. Thor len�zett r�, �s elt�prengett, majd sz�les mosoly t�nt fel az arc�n.

 - Szerintem igen. De… akkor �n fogom megk�rni a te kezed – figyelmeztette szigor�bban Thor, igaz, Lokinak meg se fordult a fej�ben semmi m�s. – Majd udvarolnom kell, meg… h�t, ap�t k�rni, hogy adjon nekem. Ez nem tudom, mit jelent pontosan… csak hallottam, hogy ez is a r�sze… Azt�n megk�rem a kezed, �s nek�nk is lesz esk�v�nk. �s akkor m�g k�zelebb lehet�nk egym�shoz. Te leszel aaa… nem tudom, hogy mim. A feles�gek �ltal�ban n�k, te meg az �cs�m vagy. De majd megk�rdezem ap�t, �s most nem hagyom magam ler�zni.

Thor �g�rete �jra csak megmelengette Loki sz�v�t, �s hirtelen m�r nem is �rdekelte a lenti esk�v�, ami egy�bk�nt is a v�g�hez k�zeledett, legal�bbis a f�rj most vitte a feles�g�t a lov�hoz, hogy elgaloppozzanak a lakodalmukra. �t most m�r a saj�t esk�v�je izgatta, �s legsz�vesebben megs�rgette volna a b�tyj�t, hogy hazat�rjenek, �s az kivallassa az apjukat.

Ennek ellen�re �ld�g�ltek m�g egy kicsit a k�p�rk�nyon, addig, m�g Thornak meg nem kordult a gyomra. Akkor azt�n lek�sz�l�dtak, �s j�l megmozgatva elg�mberedett l�bukat, futva indultak lefel� a lank�n, majd beszaladtak az erdei �sv�nyre, �s alig negyed �r�val k�s�bb m�r a falu f��tj�n kocogtak a palota fel�. Mire fel�rtek, Loki m�r remegett a meger�ltet�st�l, �s mindene csurom v�z volt, de nem is �rdekelte, egyre csak az j�rt a fej�ben, hogy Thor megk�ri a kez�t, �s izgatottan kapaszkodott a b�tyja karj�ba, aki r�gt�n az �tkez� fel� h�zta.

Az�rt egy kicsit m�gis bossz�s lett, mikor Thor ahelyett, hogy r�gt�n az apjukhoz ment volna, csak le�lt nem messze t�le, �s azonnal habzsolni kezdett. Loki maga is odahuppant az asztalhoz, �s bekapott p�r falatot, de k�zben megr�m�lt, hogy Thor esetleg m�gsem gondolta komolyan ezt a dolgot, �s ett�l elment az �tv�gya. M�r �ppen kezdett teljesen elszomorodni, amikor Thor hirtelen felmordult, �s kih�zta mag�t. A fiv�re sz�ja m�g tele volt, de b�k�dni kezdte Lokit, azt�n felpattant, �s �t is megragadva Odinhoz szaladt. Lokit v�ratlanul �rte az esem�ny, ez�rt majdnem elesett, ahogy megtorpant az apjuk sz�ke mellett.

 - Apa! – Thor �gy kiab�lt, hogy m�g a szolg�k is megfordultak egy pillanatra, akik a szennyes ed�nyeket vitt�k kifel�. – Meg akarom k�rni Loki kez�t. Lehet?

Az egy sz�kkel t�volabb �l� �desanyjuk gy�ngy�z� kacajjal nevetni kezdett, a t�bbi csal�dtagjuk pedig valami�rt elvigyorodott. Loki, ahogy ott szorongatta Thor kez�t, maga is elmosolyodott; nem gondolta, hogy m�sokat is boldogg� fog tenni az �tlet. Egyed�l Odin nem mosolygott, hab�r Loki tudta, hogy ez nem felt�tlen jelent rosszat, mert sokszor el�g volt az apja szem�be n�znie, hogy tudja, � is osztozik az �rz�seiben.

Odin letette a k�s�t �s vill�j�t, �s fel�j�k fordult. Megfogta Thor v�ll�t, �s Loki derek�ra cs�sztatta a m�sik kez�t, �gy n�zett egyik�kr�l a m�sikukra.

 - Csak f�rfi �s n� k�z�tt j�het l�tre h�zass�g – mondta lassan, kedvesen, �s megpaskolta Thor v�ll�t. – Pontosabban, feln�tt f�rfi �s n� k�z�tt. �s ti testv�rek vagytok. Nem h�zasodhatsz meg az �cs�ddel, fiam. Csak m�sik csal�db�l sz�rmaz� h�lgy lehet a feles�ged.

Loki torka teljesen elszorult, �s a kor�bbi boldogs�g�rzete m�r sehol nem volt. Legsz�vesebben s�rva fakadt volna, de Thor el�tt nem akart, hiszen a b�tyja sem ejtett soha k�nnyeket. Ett�l f�ggetlen�l borzaszt�an �rezte mag�t, �s amikor Odin az �tjukra bocs�totta, hogy menjenek j�tszani, �s Thor sz� n�lk�l elh�zta �t, csak m�g er�sebb� v�lt a szor�t�s, a tork�b�l a mellkas�ba cs�szott, �s alig kapott t�le leveg�t.

Lokinak ezek ut�n nem volt kedve se j�tszani, se lovagolni. Thornak nem t�nt fel a hangulatv�ltoz�sa, amit�l � m�g ink�bb elkeseredett. Amikor ott �ltek a ker�t�sen, biztos volt abban, hogy Thor is legal�bb annyira szeretn� �t k�zelebb tudni mag�hoz, mint �, �s a testv�re is legal�bb annyira v�gyja, hogy �r�kre egy�tt maradjanak. De Thor m�g csak el sem cs�ggedt, ugyan�gy nevetett �s rohang�lt, mint mindig, m�g birokra is kelt az egyik bar�tjukkal. Loki tal�n m�g sosem �rezte mag�t ilyen �rv�nak, �s ink�bb f�lrevonult az �rny�kba.

Este is el�bb lefek�dt, mint Thor, j�llehet, a b�tyja hamar bev�g�dott mell� az �gyba, �s sok�ig mocorgott, bef�szkelte mag�t a takar� al�. Azt�n az anyjuk eloltotta a gyerty�t az �gy mellett, megcs�kolta mindkettej�ket, �s �k egyed�l maradtak a s�t�t h�l�ban. Loki l�tott valamennyit, a Hold f�nye bes�t�tt az ablakokon, de m�gis �szt�n�sen �ssz�bb h�zta mag�t. Ezen az est�n valahogy az �rny�kok is olyan fenyeget�nek t�ntek.

Nem tudott elaludni. Thor m�r r�g elcsendes�lt m�g�tte, � meg csak meredt maga el�. Eg�sz nap k�nozta az �rz�s, �s most, ahogy �gy kuporgott a paplan alatt, �jra er�sebb� v�lt. � t�nyleg csak azt szerette volna, ha a fiv�re �r�kre vele marad, �s mindig meg�vja, mindig szereti �t. Nem �rtette, hogy nekik mi�rt tilos az esk�v�, hiszen ugyanarr�l sz�l ez is, mint mikor a feln�ttek h�zasodnak.

Szipogott p�rat, azt�n let�r�lte az arc�t, �s vett egy m�ly leveg�t.

 - Mi�rt s�rsz?

Loki megr�ndult, �s megr�m�lt, ahogy Thor �tkarolta h�tulr�l, �s az � v�ll�ra hajtotta a fej�t. Az �lel�se kellemes, forr� volt, a b�tyja kimelegedett a takar� alatt. Azt�n viszont Lokinak esz�be jutott, hogy � nagyon nem akart ilyen gyenge �s l�nyos lenni Thor el�tt; elsz�gyellte mag�t, �s �jra a szem�hez ny�lt, hab�r a k�nnyek �gy is kibuktak az arc�ra.

 - Nem s�rok – tagadta le m�gis a nyilv�nval�t remeg� hangon.

 - Az�rt, amit apa mondott? – Thor teljesen figyelmen k�v�l hagyta Loki szavait, �s m�g jobban mag�hoz �lelte. Loki �sszeszor�totta reszket� ajkait, de v�g�l ink�bb nem v�laszolt. – Ne agg�dj. �n az�rt m�g elveszlek. Nem �rdekel, ha m�s nem szokta feles�g�l venni az �ccs�t. J�? Holnap… m�r holnap megk�rem a kezed.

 - T�nyleg? – Loki eg�sz napi rosszkedv�t pezsd�t� rem�ny �zte el, �s a megk�nnyebb�l�st�l legsz�vesebben nevetett volna.

 - Persze – v�gta r� Thor, �s �rezni lehetett a hangj�n, hogy mosolyog. – Nem fogom hagyni, hogy valaki megakad�lyozza, hogy egy�tt legy�nk. �sszeh�zasodunk, �s k�sz. �n vagyok Thor, Odin els�sz�l�tt fia. Aki nekem ellentmond, az... hal�l fia!

Loki most m�r t�nyleg nevetett, ahogy Thor is. Rettent�en h�l�s volt a testv�r�nek, meg is fordult fekt�ben, hogy vissza tudja �t �lelni. Egym�sba kapaszkodtak, �s Loki a lehet� legk�zelebb furakodott a b�tyj�hoz; alighogy a fi� mellkas�hoz szor�totta az arc�t, azonnal eluralkodott rajta az �lmoss�g, �s perceken bel�l az �lomvil�gba jutott, ahol � �s Thor �lltak egy k�t�l el�tt, �s lev�gt�k egym�s r�zs�inak a fej�t. �r�kre egym�s�hoz k�t�tt�k az �let�ket.

K�vetkez�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s